Ebben az összefoglalóban a European Prison Litigation Network (Európai Börtönper Hálózat), valamint tagjai és partnerei tájékoztatni kívánják a jogászokat és civil szervezeteket az európai börtönügyeket érintő legfontosabb jogi fejleményekről. Reméljük, hogy ezáltal jobban be tudják azonosítani az európai trendeket és hasznosítani tudják őket munkájuk során. Az összefoglaló 14 európai uniós tagállamot, valamint Ukrajnát, Moldovát, az Egyesült Királyságot és Oroszországot fedi le.
OLVASSA EL A TELJES ELEMZÉST ANGOL NYELVEN >>
KAPCSOLAT A KÜLVILÁGGAL
Németországban egy tartományi felsőbíróság kimondta, hogy a börtön elhagyása iránti kérelmek elutasításakor a börtönigazgatásnak konkrét tényezőket kell megjelölnie, amelyek alátámasztják a szökés vagy újabb bűncselekmények elkövetésének kockázatát.
Görögországban a Legfelsőbb Polgári és Büntetőbíróság Ügyészsége kiadott egy körlevelet a rabok azon jogairól, hogy a súlyos beteg közeli hozzátartozójukat meglátogassák és hogy – haláluk esetén – részt vegyenek a temetésükön. A körlevél kiadására azon EJEB ítélet megjelenését követően került sor, amely jogsértést állapított meg egy olyan rab esetében, aki nem látogathatta meg a beteg édesanyját és később nem vehetett részt a temetésén.
Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos kiadott egy közleményt, amely a büntetés-végrehajtási törvény azon legutóbbi módosításait kritizálja, amelyek a gyakorlatban korlátozták a rabok telefonhívásokhoz való hozzáférését.
Romániában a Nép Ügyvédjének ajánlása alapján a börtönigazgatás 30 napról 7 napra csökkentette azt a leghosszabb időtartamot, amelyen belül a büntetés-végrehajtási igazgatásnak borítékot és bélyeget kell a rabok rendelkezésére bocsátania.
Spanyolországban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a büntetés-végrehajtási intézményeknek a rabok által benyújtott, a börtön rövid idejű elhagyása iránti kérelmeket három hónapon belül meg kell vizsgálniuk – kivéve a kivételes eseteket. A kérelmező által ebben az ügyben kifogásolt hathónapos időtartamot a bíróság túl hosszúnak ítélte.
Ukrajnában egy rendelet kísérleti projektet hozott létre a letartóztatottaknak nyújtható fizetett szolgáltatásokról, beleértve az internethez és a telefonos kommunikációhoz való hozzáférést is. A rendelet felvet néhány kérdést a fogvatartottak magánéletének tiszteletben tartásával, valamint a magánbeszélgetésekről készült felvételek későbbi tárolásával és kezelésével kapcsolatban.
FOGVATARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK
Belgiumban egy panaszbizottság megállapította, hogy egy túlzsúfolt zárkában tartott rab fogvatartásának körülményei az EJEE 3. cikkének megsértését eredményezték. Ennek során a bizottság, amelynek elvileg a börtönigazgató egyedi döntéseinek felülvizsgálata a feladata, egy a belga börtönökben megfigyelhető strukturális problémával is foglalkozott.
Szintén Belgiumban közzétették a fogvatartási körülmények figyelemmel kísérésével megbízott Börtönfelügyeleti Bizottságok éves jelentéseit.
Franciaországban a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság az ország egyik börtönében tapasztalt rettenetes fogvatartási körülmények miatt eljárást kezdeményező civil szervezetek javára döntött, és sürgős intézkedések elfogadására hívta fel az államot. Döntésében a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette egy, a börtönben tett parlamenti képviselői látogatás megállapításait, amely ellentmondott az elsőfokú közigazgatási bíróság által az ügyben alkalmazott megszorító megközelítésének.
Szintén Franciaországban egy elsőfokú közigazgatási bíróság elrendelte, hogy az állam az ország egyik börtönében tapasztalt fogvatartási körülmények javítása érdekében sürgős intézkedéseket tegyen. A bíróság az ítéletét az ebben a börtönben pár hónappal korábban látogatást tett Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NPM) feladatait ellátó tisztviselő következtetéseire alapította.
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság kimondta, hogy a rabok a más intézménybe történő áthelyezésükről szóló döntéseket megtámadhatják, még akkor is, ha az áthelyezésük már megtörtént.
Litvániában meg fogják nyitni a hetedik átmeneti részleget, amely a rabok szabadulásra való felkészítésére összpontosít.
Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos közleményt adott ki, amelyben kritizálta azt a gyakorlatot, hogy a félig nyitott börtönlétesítményekben a fogvatartottak számára megtiltják, hogy a saját ruháikat viseljék.
Spanyolországban egy a Spanyol Központi Börtönigazgatás és a Baszk Régió Börtönigazgatása által aláírt jegyzőkönyv meghatározta a fogvatartottak „optimális” és „működési” (azaz maximális) számát a baszk régió három börtönének mindegyikére vonatkozóan.
EGÉSZSÉG
Ausztriában a büntető törvénykönyv és a Börtön Törvény módosításai következményeképpen a megelőző fogvatartási rendszer keretében fogvatartottak tucatjai szabadulhatnak 2023 szeptemberében anélkül, hogy a közösségbe történő visszailleszkedésükre megfelelően felkészítették volna őket.
Bulgáriában egy közigazgatási bíróság befogadhatónak ítélte egy fogyatékkal élő rab panaszát, amely szerint embertelen és megalázó bánásmódban volt része amiatt, hogy a börtönigazgatás nem állította őt az illetékes bizottság elé a fogyatékossága igazolása céljából. A börtönigazgatás végül intézkedett, így a bíróság az ügy érdemének vizsgálata nélkül megszüntette az eljárást.
Litvániában az ombudsman jelentést tett közzé, amely a fertőző betegségek (hepatitis B és C, tuberkulózis, HIV/AIDS és szexuális úton terjedő betegségek) fogvatartás során történő megelőzése és kezelése terén egy sor hiányosságot tárt fel.
Moldovában a börtön-egészségügyi rendszer továbbra is számos hiányosságtól szenved, amint azt a Promo-LEX és az EPLN közelmúltban az ENSZ-hez benyújtott közös beadványa is kiemelte.
Lengyelországban az Igazságügyi Minisztérium ellenezte azt a javaslatot, hogy a rabok számára a hepatitis C tekintetében nem invazív diagnosztikai módszereket tegyenek elérhetővé, azzal érvelve, hogy a raboknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások nem különbözhetnek azoktól, amelyek az általános egészségügyi rendszerben elérhetők.
Portugáliában egy fellebbviteli bíróság elutasította annak a rabnak a kérelmét, aki azt kérte, hogy a börtönkórházból egy polgári pszichiátriai kórházba helyezzék át a büntetése letöltése érdekében, miután más rabok bántalmazták.
BEBÖRTÖNZÖTT KÜLFÖLDIEK
Magyarországon a kormány elfogadott egy rendeletet, amely elrendelte az embercsempészés miatt bűnösnek ítélt, fogvatartott külföldi állampolgárok szabadlábra helyezését. Az ezen új mechanizmus szerint szabadon bocsátott személyeknek három napon belül el kell hagyniuk az országot. A gyakorlatban azonban a felügyeletük nem biztosított.
ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉSEK
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság kimondta, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek feltételes szabadságra bocsátás iránti kérelmeinek vizsgálatakor az illetékes bíróságoknak a kérelmező korát és várható élettartamát is figyelembe kell venniük az ismételt bűnelkövetés kockázata és a büntetésből már letöltött idő mellett.
Az EJEB egy életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt rab oktatáshoz való hozzáférésével kapcsolatos ügyet közölt a moldovai kormánnyal.
BÜNTETŐJOG
Csehországban a kormány számos, a börtönnépesség csökkentését célzó módosítást jelentett be a büntető törvénykönyvhöz, mivel az országban az EU átlagához képest magas a fogvatartottak aránya.
Németországban a büntető törvénykönyvhöz elfogadott módosítások sorozata megváltoztatta a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltásának arányát. A módosítások továbbá csökkentenék azon személyek számát, akik bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódóan alkohollal és kábítószerrel való visszaéléseket kezelő központokban helyezhetők el, amely a rendes börtönrendszerben a kábítószer- és alkoholfüggőségi problémákkal küzdő személyek számának növekedéséhez vezet majd.
Litvániában a büntető törvénykönyv módosításai megemelték néhány vagyon elleni, gazdasági és pénzügyi bűncselekmény esetében az okozott kárnak – a bűncselekmény súlyosságát is meghatározó – értékhatárát. Következésképpen kevesebb bűncselekmény fog súlyos bűncselekménynek minősülni, amely hatással lesz a kiszabható szabadságvesztés büntetés időtartamára.
BÖRTÖNSZEMÉLYZET
Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos a börtönszemélyzet tagjai feletteseik általi zaklatásáról szóló sajtóhírek nyomán további tájékoztatást kért a Büntetés-végrehajtási Szolgálattól a jelenség nagyságrendjét és az ellene tett intézkedéseket illetően.
Portugáliában Portugália Visszahelyezési és Büntetés-végrehajtási Szolgálatainak Főigazgatója a börtönök személyzete tekintetében tapasztalható létszámhiányra, valamint a börtönőrök és technikusok elöregedésére figyelmeztetett – az átlagéletkor ugyanis 50 év felett van.
BÖRTÖNÖK HÁBORÚ IDEJÉN
Oroszországban a parlamenti képviselők egy csoportja a Katonai Szolgálatról szóló Törvény módosítására tett javaslatot annak érdekében, hogy büntetett előéletű személyekkel is lehessen katonai szolgálati szerződést kötni, és hogy a katonai szolgálati szerződést aláíró elítélteket szabadlábra lehessen helyezni. Ennek hátterében az áll, hogy a Wagner orosz katonai magáncég és az orosz hatóságok tömegesen toboroznak foglyokat az ukrajnai háború megvívására.
ELJÁRÁSI JOGOK
Bulgáriában a Bolgár Helsinki Bizottság kiadta az ország első, raboknak szóló önsegítő pereskedési kézikönyvét. Szintén Bulgáriában a közigazgatási bíróságok továbbra is rendkívül alacsony összegű kártalanításokat ítélnek meg embertelen és megalázó bánásmód miatt a rossz fogvatartási körülmények között tartott rabok számára.
Lengyelországban az Emberi Jogi Biztos változtatásokat szorgalmazott a börtönök belső panaszeljárásaiban, mivel a jelenlegi rendszer a 2022-ben elfogadott módosítások következtében nem képes biztosítani a panaszok alapos és hatékony kivizsgálását.
Portugáliában egy fellebbviteli bíróság kimondta, hogy ha a házi őrizetben lévő rabok nem teljesítik a kötelezettségeiket és a büntetésük szabadságvesztésssé váltható át, akkor az illetékes bíróságnak – a döntése semmisségét elkerülendő – meg kell őket hallgatnia és megfelelően meg kell indokolnia a döntését.
SZAVAZATI JOG
Bulgáriában azon rabok tucatjai, akiket a 2023. áprilisi parlamenti választásokon eltiltottak a szavazástól, az EJEB-hez fordultak.
Görögországban a Legfelsőbb Polgári és Büntetőbíróság Ügyészsége úgy ítélte meg, hogy az új büntető törvénykönyv hatálybalépését megelőzően bizonyos rabokra mellékbüntetésként kiszabott választójog-elvonás megszűnik. Ezáltal lehetővé tette a rabok számára, hogy részt vegyenek a 2023. májusi görög parlamenti választásokon.
BIZTONSÁG
Belgiumban egy fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a 2016-os brüsszeli robbantások vádlottjainak meztelenül és letérdelve történt motozása, mielőtt a tárgyalásukon való részvétel céljából átszállították őket a bíróságra, minden jogalapot nélkülözött, és elrendelte, hogy a belga hatóságok vessenek véget ennek a gyakorlatnak.
Magyarországon a kormány közzétett egy a büntetés-végrehajtási törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a fogvatartottak értékelésének rendszerét javasolja bevezetni, miszerint a fogvatartottak magatartása, a pontszámok hozzáadásával és levonásával kombinálva, határozza majd meg a besorolásukat és a fogvatartási rendszer különböző kategóriáiban történő elhelyezésüket.
Spanyolországban a Katalán Börtönigazgatás és a börtönszemélyzet tagjainak számos szakszervezete a katalán börtönök biztonságának fokozása érdekében aláírt egy akciótervet, amelyet a helyi civil szervezetek széleskörűen kritizáltak.
Szintén Spanyolországban a katalán kormány szerződést kötött egy magán biztonsági céggel egy, az incidensek előrejelzésére szolgáló, biometrikus felismerésen alapuló mesterségesintelligencia-rendszer kifejlesztésére a régió egyik börtönében.
Az Egyesült Királyságban a börtönökben és a fiatalkorú elkövetők intézményeiben tanúsítandó fegyelemre vonatkozó szabályok módosításai felhatalmazzák a bírót annak értékelésére, hogy az ügyet megfelelően utalták-e elé, és arra, hogy ha nem, akkor az ügyet visszautalja a börtönigazgatóhoz.
AZ ÍTÉLET KIIGAZÍTÁSA
Oroszországban az Alkotmánybíróság iránymutatást adott azon rabok börtönbüntetésének korrigált kiszámításához, akiket tévedésből szigorúbb rendszerű létesítményben helyeztek el.
Szintén Oroszországban a büntető törvénykönyv módosításai felemelték azt a korhatárt, amelyen felül nem szabható ki kényszermunka-büntetés. Ez a változás az Orosz Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSIN) és az Igazságügyi Minisztérium azon terveit tükrözi, hogy aktívan bevonják a rabokat az FSIN állami és magánkereskedelmi szerződéseinek végrehajtásába.
Az Egyesült Királyságban a Felsőbíróság kimondta, hogy a Feltételes Szabadság Testület azon szabályai, amelyek megakadályozzák a börtönszemélyzet tagjait, a pártfogó felügyelőket és a pszichológusokat abban, hogy véleményt vagy javaslatot adjanak a rab szabadlábra helyezésre vagy nyílt börtönkörülményekbe történő áthelyezésre való alkalmasságára vonatkozóan, jogellenesek.
Szintén az Egyesült Királyságban a Legfelsőbb Bíróság iránymutatást adott a Feltételes Szabadság Testület által a határozott idejű büntetésüket töltő rabokon elvégzendő kockázatelemzés helyes kereteire, valamint arra vonatkozóan, hogy a Feltételes Szabadság Testület hogyan használhatja fel az adott rabról szóló nem bizonyított állításokat.
ÖNGYILKOSSÁG
Spanyolországban a Baszk Börtönigazgatás új protokollt fogadott el az öngyilkosságok börtönökben történő megelőzéséről. A protokoll egyéb intézkedések mellett megerősíti az úgynevezett „támogató rabtársak” szerepét, akiknek az öngyilkos hajlammal rendelkező rabtársak segítése és kísérése a feladatuk, és akik ehhez a feladathoz kapcsolódóan speciális képzésben és juttatásban is részesülnek.
KÍNZÁS ÉS ROSSZ BÁNÁSMÓD
Ukrajnában új eljárást alakítottak ki az evést megtagadó rabok kényszeretetésére. Számos hiányossága alapján megállapítható, hogy az új eljárás nem felel meg az EJEB és a CPT iránymutatásaiban meghatározott követelményeknek.
Külön köszönetet mondunk tagjainknak és társult partnereinknek az összefoglaló közös megfogalmazásáért!
Együttműködő partner
Az összefoglaló az Európai Unió és a Robert Carr Alapítvány finanszírozásával valósult meg. A benne kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió, az Európai Bizottság vagy a Robert Carr Alapítvány nézeteit. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság, sem a Robert Carr Alapítvány nem vonható miattuk felelősségre.
