Ezzel az összefoglalóval a European Prison Litigation Network (Európai Börtönper Hálózat), valamint európai tagjai és partnerei tájékoztatni kívánják a nemzeti jogászokat és civil szervezeteket az európai börtönügyeket érintő legfontosabb jogi fejleményekről.
Az összefoglaló 15 európai uniós tagállamot, valamint Ukrajnát és Oroszországot fedi le.
TARTALOM >> OKTATÁS, EGÉSZSÉG, A FOGVATARTÁS TÁRGYI KÖRÜLMÉNYEI, BÜNTETŐJOG, BÖRTÖNÖK HÁBORÚ IDEJÉN, MAGÁN- ÉS CSALÁDI ÉLET, ELJÁRÁSI JOGOK, A FOGVATARTÁS RENDJE, BIZTONSÁG, A BÜNTETÉSEK KIIGAZÍTÁSA, KÍNZÁS, SZAVAZATI JOGOK, MUNKA
OLVASSA EL A TELJES VÁLTOZATOT ANGOL NYELVEN >>
OKTATÁS
Romániában egy rendelet módosította azt, a Román Alkotmány által garantált oktatáshoz való jogot sértőnek talált rendelkezést, amely a börtönigazgatók számára lehetővé tette, hogy a fogvatartottaktól a „magatartásuk” alapján megtagadják az egyetemi képzésekhez való hozzáférést.
EGÉSZSÉG
Bulgáriában a bíróságok egymásnak ellentmondó határozatokat hoztak arról, hogy a börtönökben nyújtott orvosi ellátás bírósági felülvizsgálat hatálya alá esik-e a megelőző jogorvoslat alapján (lásd itt és itt).
Magyarországon egy bíróság elutasított egy krónikus betegségekben szenvedő, a fogvatartás ideje alatt megfelelő ellátásban nem részesített korábbi fogvatartott által előterjesztett kártérítési keresetet, rámutatva ezzel a napi segítségre szoruló fogvatartottak védelmében tapasztalható jelentős hiányosságokra.
Romániában a börtönökben nyújtott egészségügyi ellátást szabályozó miniszteri rendeleti rendelkezések tervezett átdolgozása a fogvatartottak megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáférésének megerősítését célozza, többek között a létesítményekben tapasztalható eltérő gyakorlatok kezelése és a magas kockázatú betegségek kezelése folyamatosságának biztosítása révén.
Spanyolországban megkezdődtek a Navarrai Egyetemi Kórház börtönegységének építési munkálatai, hogy a kórházi ellátást igénylő fogvatartottak elhelyezését biztosítsák. Habár a börtönegészségügy 2021-ben átkerült az államtól a Navarra Autonóm Közösséghez, a régió mindezidáig nem rendelkezett ilyen egységgel.
A FOGVATARTÁS TÁRGYI KÖRÜLMÉNYEI
Belgiumban egy sürgősségi törvény a börtönök túlzsúfoltságának csökkentését célozza a szabadságvesztés büntetés alkalmazását korlátozó intézkedések bevezetésével, a büntetés-végrehajtási bíró előtt lefolytatandó sürgősségi eljárás létrehozásával, valamint egy ideiglenes idő előtti szabadlábra helyezési eljárás bevezetésével.
Bulgáriában egy bíróság úgy ítélte meg, hogy a börtönzárkában rendelkezésre álló személyes tér kiszámításakor a zárka teljes padlóterületét kell alapul venni, a bútorok által elfoglalt terület levonása nélkül (online nem elérhető).
Olaszországban a Kormány bemutatta az új „Börtönterv”-ét, amely a börtönök túlzsúfoltságának kezelését célozza. A terv a börtönterület kibővítésére, a drog- vagy alkoholhasználati előélettel rendelkező fogvatartottak számára új háziőrizeti intézkedések bevezetésére, valamint az idő előtti szabadlábra helyezéshez való hozzáférés megkönnyítésére összpontosít.
Hollandiában a börtönök túlzsúfoltságának enyhítése érdekében a kormány bevezetett egy ideiglenes idő előtti szabadlábra helyezési eljárást, amely lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy a büntetésük vége előtt 1-14 nappal szabadlábra helyezzék őket.
Portugáliában a börtönőr-sztrájkok magas száma miatt leromlott fogvatartási körülmények arra késztettek egy civil szervezet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt nagy számú per megindításával fenyegessen.
BÜNTETŐJOG
Franciaországban az Alkotmánybíróság megsemmisített egy rendelkezést, amely lehetővé tette volna 16 éven aluli kiskorúak akár 1 évig tartó előzetes letartóztatását bizonyos súlyos bűncselekmények, többek között terrorizmus és szervezett bűnözés miatt, mert úgy ítélte meg, hogy ez sértette a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának alapvető elveit.
BÖRTÖNÖK HÁBORÚ IDEJÉN
Ukrajnában egy börtönlétesítmény elleni, 16 fogvatartott halálát és közel száz fogvatartott sérülését okozó támadás rávilágít arra a követelményre, hogy a fogvatartottak élethez való jogát háború idején megelőző intézkedésekkel, többek között evakuálással védjék, ahogy azt a hazai és nemzetközi normák is előírják.
Szintén Ukrajnában a hatóságok Georgiával és Moldovával együttműködésben megszervezték a korábban ott bebörtönzött, majd miután a börtönük a teljeskörű invázió során orosz megszállás alá került, erőszakkal Oroszországba áthelyezett civilek ukrán területre történő visszadeportálását, ezzel megsértve a nemzetközi humanitárius jogot. Az Oroszországban, Ukrajnában, Georgiában és Moldovában tapasztalt akadályok miatt az orosz-georgiai határon rekedtek, és egy pincébe, embertelen körülmények közé zárták őket, ahol teljes egészében a civil szervezetek által biztosított humanitárius segítségnyújtástól függenek. Ez a helyzet tükrözi az érintett felek kudarcát abban, hogy háborús bűncselekmények áldozataiként ismerjék el őket, ezáltal másodlagos áldozattá válásnak téve ki őket.
MAGÁN- ÉS CSALÁDI ÉLET
Hollandiában a Fellebbviteli Bizottság hatályon kívül helyezte egy börtönigazgató azon határozatát, amelyben egy fogvatartott számára „nemkívánatos viselkedés” miatt nem adta meg a felügyelet nélküli családi látogatás lehetőségét, megállapítva, hogy a határozat nem világos és objektív kritériumokon alapult.
Szintén Hollandiában a Fellebbviteli Bizottság megsemmisített egy a fogvatartottat a lakóhelyétől távoli létesítményben elhelyező határozatot, hangsúlyozva, hogy a kapacításbeli hiányosságok önmagukban nem indokolhatják azon követelmény figyelmen kívül hagyását, hogy a fogvatartottakat a szociális hálójukhoz a lehető legközelebb kell tartani.
Végül Hollandiában a Fellebbviteli Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tolmács hiánya nem jogos indok a fogvatartott látogatásának törlésére.
Portugáliában több mint 9000 vezetékes telefont telepítettek a börtönzárkákon belül, a fogvatartottaknak szabad hozzáférést adva előre engedélyezett telefonszámokhoz, köztük közérdekű számokhoz is, mint amilyen az ombudsman hivatala is.
ELJÁRÁSI JOGOK
Ausztriában az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az Osztrák Büntető Törvénykönyv egy rendelkezését, amely a gyakorlatban megakadályozta, hogy a fogvatartottak jogi segítségnyújtásban részesüljenek a börtönbeli kiváltságaikkal kapcsolatos eljárásokban.
Belgiumban előzetes kérdéssel fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy oldja fel az esetjogban tapasztalható ellentmondásosságot azzal kapcsolatban, hogy a fogvatartottak panaszainak egy adott határozat jogszerűségére kell-e korlátozódniuk, vagy a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéseket is támadhatják-e.
Bulgáriában egy semmítőszék helybenhagyta egy olyan fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését, amelyet egy angolul beszélő fogvatartottra szabtak ki, akinek a fegyelmi tárgyalás során nem biztosítottak tolmácsot, megakadályozva ezzel őt abban, hogy az eljárás során használt terminológiát teljes mértékben megértse.
Magyarországon egy korábbi fogvatartottak és fogvatartottak hozzátartozói bevonásával folytatott civil társadalmi kampány azt eredményezte, hogy az ország börtöneinek majdnem fele online közzétette a Házirendjét, ezáltal javítva a börtönrendszeren belüli mindennapi életet, látogatásokat és kommunikációt szabályozó kulcsfontosságú szabályokhoz való hozzáférést.
Hollandiában a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy a börtönigazgatás megsértette a fogvatartottak panaszhoz való jogát azzal, hogy a panaszok benyújtását a börtönszemélyzettel lefolytatott interjútól tette függővé, és hogy az angoltól különböző idegen nyelven írt panaszokat visszautasította.
Szintén Hollandiában a Fellebbviteli Bizottság megerősítette, hogy a börtönhatóságoknak nincs mérlegelési jogkörük az ügyvéd-ügyfél levelezés kezelésében. Megállapította, hogy az ügyvéd levelének magyarázat nélküli visszaküldése jogellenes, és aláássa a fogvatartottak jogvédelmét, valamint tisztázta, hogy a bizalmas levelezés a látogatások alatt csak meghatározott jogi okokból korlátozható, a látogatásokra vonatkozó belső szabályok alapján nem.
A FOGVATARTÁS RENDJE
Litvániában a börtönigazgatás az ismételt fizikai vagy pszichológiai erőszak kockázatának kitett fogvatartottak számára létrehozott különleges egységek működését szabályozó belső szabályokat fogadott el.
Hollandiában a Fellebbviteli Bizottság felfüggesztette egy börtönigazgatónak azt a határozatát, amely a fogvatartottat „nemkívánatos viselkedés” miatt az alap fogvatartási rendszerre minősítette le, mert az indokolást nem kellően megalapozottnak, és ekként potenciálisan észszerűtlennek vagy méltánytalannak találta.
BIZTONSÁG
Oroszországban a közelmúltbeli törvénymódosítások a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot felhatalmazták arra, hogy előzetes letartóztatási központokat hozzon létre és működtessen. Ez jelentős visszalépést jelent a 2005-2006-os reformokhoz képest, amelyek a börtönintézményekért viselt felelősséget az Európa Tanács normáival összhangban az Igazságügyi Minisztériumhoz helyezték át.
Szintén Oroszországban törvénymódosítások bővítették ki a börtönszolgálat hatásköreit, különösen a biztonsággal kapcsolatos területeken (fogvatartottak megfigyelése, fegyverek kiosztása és használata, felkutatási és letartóztatási műveletek szökött fogvatartottak esetében, koordináció más bűnüldözési szervekkel).
A BÜNTETÉSEK KIIGAZÍTÁSA
Olaszországban egy büntetéseket felülvizsgáló bíróság házi őrizetet engedélyezett egy egészségügyi problémákkal küzdő fogvatartottnak, annak ellenére, hogy az egészségi állapotát hivatalosan nem minősítették a fogvatartással összeegyeztethetetlennek. A bíróság a házi őrizetre vonatkozó rendelkezést a börtönök túlzsúfoltsága és a forráshiány fényében értelmezte, amely azt jelentette, hogy a fogvatartott részére a börtönben nem tudják garantálni a megfelelő egészségügyi ellátást.
Szintén Olaszországban az Igazságügyi Minisztérium rendelete bevezetett egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi a megfelelő lakhatással nem rendelkező fogvatartottak számára azt, hogy büntetéskiigazítási intézkedések révén előnyökre tegyenek szert, azzal, hogy az erre a célra kijelölt visszailleszkedési lakóhelyekre helyezik el őket.
Litvániában az Alkotmánybíróság elfogadta azt az egyéni panaszt, amely a Büntető Törvénykönyv azon rendelkezését támadta, amely kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből a kiskorúak szexuális szabadsága és/vagy sérthetetlensége elleni bűncselekmények miatt elítélt személyeket.
KÍNZÁS
Oroszország hivatalosan kilépett a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló Európai Egyezményből, ezáltal megfosztva az Európai Kínzás Megelőzési Bizottságot attól a jogalaptól, amely ahhoz szükséges, hogy ellenőrző látogatásokat tegyen az országban.
SZAVAZATI JOGOK
Franciaországban az Alkotmánybíróság hatályban tartott egy új törvényt, amely eltörölte a fogvatartottak postai úton történő szavazását a helyi és országgyűlési választásokon. Míg a törvény fenntartja a postai úton történő szavazást a nemzeti szintű választások (elnökválasztás, európai szavazások és népszavazások) esetében, más választásokon a szavazási lehetőségeket a meghatalmazott útján történő szavazásra és az ideiglenes szabadlábra helyezésre korlátozza.
MUNKA
Portugáliában az ombudsman jelentős hiányosságokra világított rá a börtönökben tapasztalható munkakörülmények tekintetében, különösen a börtönigazgatás által fizetett nagyon alacsony béreket illetően.
Romániában a börtönigazgatás elfogadott egy rendeletet, amely felülvizsgálja a börtönökben történő munkavégzésre vonatkozó meglévő szabályokat, többek között eltörli azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a fogvatartottak bizonyos kategóriáit korábban kizárták a munkavégzés lehetőségéből.
Szintén Romániában egy rendelet megnövelte azoknak a krediteknek a számát, amelyeket a fogvatartottak a munka-, oktatási és rehabilitációs tevékenységek jutalmazásának rendszerében minden egyes munkanapért megszerezhetnek, ezáltal a kulcsfontosságú előnyök, mint például a börtön ideiglenes elhagyása, reálisabban elérhetővé válnak.
Traduzido por Filipa Samões Azevedo
Külön köszönetet mondunk tagjainknak, társult partnereinknek és önkénteseinknek az összefoglaló közös megfogalmazásáért!
Együttműködő partner
Az Európai Unió és a Robert Carr Alapítvány finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerzők nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió, az Európai Bizottság vagy a Robert Carr Alapítvány nézeteit és véleményeit. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság, sem a Robert Carr Alapítvány nem vonható miattuk felelősségre.
