Ebben az összefoglalóban a European Prison Litigation Network (Európai Börtönper Hálózat), valamint tagjai és partnerei tájékoztatni kívánják a nemzeti jogászokat és civil szervezeteket az európai börtönügyeket érintő legfontosabb jogi fejleményekről.
Az összefoglaló 14 európai uniós tagállamot, valamint Ukrajnát, Moldovát, az Egyesült Királyságot és Oroszországot fedi le.
Teljes elemzés angolul >>
KAPCSOLAT A KÜLVILÁGGAL
Romániában a közelmúltban hatályba lépett jogszabályi rendelkezések kiterjesztik az előzetesen fogvatartottakra annak lehetőségét, hogy bensőséges látogatást tegyenek náluk házastársaik vagy hosszú távú partnereik. Ezt megelőzően ez a lehetőség az elítéltekre korlátozódott csak.
Az Egyesült Királyságban a Felsőbíróság hatályon kívül helyezte a börtönkormányzó határozatát, amely elutasította egy rab arra irányuló kérelmét, hogy részt vegyen egy újságíróval folytatott telefoninterjúban, és pontosította, hogy a rabok milyen feltételek mellett léphetnek kapcsolatba a médiával.
FEGYELEM
Bulgáriában a közelmúltban hozott közigazgatási bírósági ítéletek egymástól eltérő megközelítést tükröznek a fegyelmi büntetések – kivéve a magánzárka alkalmazása – ellen bíróságon benyújtható fellebbezés lehetősége tekintetében. Ez a megközelítésbeli különbség jogi bizonytalanságot okoz és harmonizációt tesz szükségessé.
EGÉSZSÉG
Ausztriában a Parlament változtatásokat fogadott el a megelőző fogva tartásra vonatkozó törvény korábbi módosításai tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az ezen rendszer keretében fogvatartott rabok egyikét se engedjék szabadon megfelelő előkészületek nélkül. A Parlament a valamely bűncselekmény fiatalkorúként történt elkövetése folytán elrendelt megelőző fogva tartás felülvizsgálati eljárását is módosította.
Lengyelországban a Börtönszolgálat és az Egészségügyi Minisztérium elutasította az Emberi Jogi Biztos arra irányuló javaslatát, hogy a jogi keretrendszert igazítsák ki annak biztosítása érdekében, hogy a börtönökben nyújtott egészségügyi szolgáltatások minősége azonos legyen az általános népességnek nyújtott szolgáltatásokéval. A Biztos ezen kérését az egészségügyi szolgáltatások nyomon követését kialakító, azonban a büntetés-végrehajtási intézetek egészségügyi szolgáltatásait a hatálya alól kizáró új törvény elfogadását követően terjesztette elő.
Szintén Lengyelországban a Betegjogi Ombudsman a hatáskörének hiányát állapította meg a büntetés-végrehajtási intézetekben nyújtott nem megfelelő orvosi ellátással kapcsolatos panaszok elbírálása tekintetében.
Portugáliában az új mentális egészségről szóló törvény eltörölte annak lehetőségét, hogy a bíróságok határozatlan időre meghosszabbítsák a (pszichiátriai intézetekben vagy a büntetés-végrehajtási intézetek speciális szárnyaiban vagy egységeiben történő) fogva tartás során azon személyekkel szemben alkalmazott biztonsági intézkedéseket, akik bűncselekményt követtek el, de mentális zavarok miatt a felelősségüket nem állapították meg. Ez a helyzet határozatlan időre szóló fogva tartásokat eredményezett annak ellenére, hogy a portugál büntetőjog nem ismeri az életfogytig tartó szabadságvesztést.
Spanyolországban a Büntetés-végrehajtási Intézetek Főtitkársága bejelentette, hogy egy spanyol börtönt
át fognak alakítani büntetés-végrehajtási pszichiátriai kórházzá annak érdekében, hogy speciális egészségügyi ellátást nyújtsanak a mentális zavarokkal küzdő raboknak.
TÚLZSÚFOLTSÁG
Belgiumban egy bíróság – bírság terhével – arra kötelezte az államot, hogy hat hónapon belül csökkentse 110 %-ra egy túlzsúfolt börtön kihasználtságát, és öt éven belül szüntesse meg a túlzsúfoltságot.
Franciaországban egy közigazgatási bíróság ideiglenes intézkedésként elutasította a civil szervezetek azon kérelmét, hogy megakadályozzanak egy túlzsúfolt börtönbe történő további felvételt, azon az alapon, hogy az ilyen intézkedések nem tartoznak a hatáskörébe.
Portugáliában a Nemzeti Megelőző Mechanizmus 2022-es éves jelentése szerint az ország börtöneinek több mint fele túlzsúfolt.
Romániában a Nemzeti Börtönigazgatás Főigazgatója kijelentette, hogy a börtönök túlzsúfoltságának problémáját 2024 végére meg fogják oldani a büntetés-végrehajtási intézetek kapacitásának növelésével. A börtönrendszerbe belépő személyek számának növekedésével azonban kétséges, hogy önmagában ez az intézkedés meg fogja-e oldani a kérdést.
Az Egyesült Királyságban egy végzés 135-ről 180 napra emelte a kijárási tilalommal járó házi őrizetbe történő kiengedés maximális időtartamát. Ez az emelés a börtönök túlzsúfoltságának csökkentését szolgálja.
BÜNTETŐJOG
Moldovában a büntető törvénykönyv módosításai alapján a büntetési tételek alsó és felső határai egyharmaddal vagy egynegyeddel csökkenthetők vádalku esetén vagy abban az esetben, ha a vádlott kérte, hogy a tárgyalás a nyomozati szakban bemutatott bizonyítékokon alapuljon.
Oroszországban a büntetőeljárási törvény módosításai a bíróságok kötelezettségévé teszik, hogy megfontolják az előzetes letartóztatás alternatíváit gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolt személyek esetében, hogy lehetővé tegyék számukra az üzleti tevékenységeik folytatását.
SZEMÉLYES HOLMIK
Magyarországon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának utasítása lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a letéti számlájukra küldött pénz egy részét a börtönigazgatás a fogvatartott börtönigazgatással szembeni tartozásának rendezésére használja fel, függetlenül attól, hogy a pénzt eredetileg milyen célra küldték. Ennek egyik lehetséges aggasztó következménye az, hogy a rabok nem önkéntesen egyeznek majd bele egy ilyen megoldásba, hanem a börtönszemélyzet nyomására.
Oroszországban a Büntetés-végrehajtási Törvény módosításai az elítélt rabok felügyelet nélkül hagyott tulajdonának megóvását célozzák a fogva tartásuk időtartamára, beleértve a lakóhelyüket is.
BÖRTÖNREFORM
Belgiumban a kormány a börtöntörvény módosítását javasolja, amely korlátozná a rabok panasztételi jogát és a független börtönfelügyelet körét.
BÖRTÖNÖK HÁBORÚ IDEJÉN
Oroszországban a Védelmi Minisztérium továbbra is toboroz rabokat az ukrajnai háború megvívására. Toborzási kampányokra kerül sor a legtöbb orosz régióban, valamint Ukrajna orosz megszállás alatt lévő régióiban. Az Ukrajna elleni háborúban részt vett, meg nem határozott számú rab elnöki rendelettel már kegyelmet kapott.
Ukrajnában egy új törvény többek között a hadifogoly-táborok háború alatti és a háborút követő időszakban történő használatát is szabályozza. Lehetővé teszi mind a hadifoglyok, mind pedig az elítélt hadifoglyok táborokban történő elhelyezését abban az esetben, ha el vannak különítve egymástól.
PRIVATIZÁCIÓ
Belgiumban a Számvevőszék közzétett egy jelentést, amely kiemeli, hogy továbbra is jellemző a köz-magán társulások börtönigazgatásban történő alkalmazása anélkül, hogy indokoltságukat megfelelő költség-haszon elemzés támasztaná alá.
ELJÁRÁSI JOGOK
Bulgáriában a közigazgatási bíróságok továbbra is nagyon alacsony összegű kártérítést ítélnek meg embertelen és megalázó bánásmód miatt a rossz fogva tartási körülmények között tartott rabok részére.
Franciaországban egy közigazgatási bíróság ideiglenes intézkedésként megállapította, hogy a hatóságok elmulasztottak végrehajtani egy korábbi végzést, amely a fogva tartási körülmények javítását célozta egy francia börtönben, és további intézkedéseket rendelt el. A panaszt egy a közelmúltban elfogadott törvény alkalmazása keretében az Ügyvédi Kamara alelnöke által ebben a börtönben tett előre be nem jelentett látogatáson alapuló megállapításokkal támasztották alá.
Magyarországon a közelmúltban léptek hatályba a jogellenes fogva tartás miatti kártérítés igénylésének további lehetőségeit megteremtő módosítások. Miközben ez egy kedvező fejlemény, a törvényben jelentős hiányosságok (alacsony kártérítési arány, nem automatizált kártérítés) még megoldásra várnak.
Lengyelországban az előzetes letartóztatás túlzott időtartama rendszerszintű problémát jelent, amint azt a Helsinki Emberi Jogi Alapítványnak és az Országos Ügyvédi Kamarának az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához intézett közelmúltbeli közös közleményében megállapították. Egyéb tényezők mellett a szerzők rámutatnak arra, hogy a bíróságok sztereotip döntéseket alkalmaznak az előzetes letartóztatás meghosszabbítására.
Portugáliában a Legfelsőbb Bíróság elfogadhatatlanként utasított el egy olyan, betegségben szenvedő fogoly által benyújtott szabadon bocsátás iránti kérelmet (habeas corpust), aki arra hivatkozott, hogy a fogva tartása jogellenes volt, mert a fogva tartási körülmények nem voltak megfelelőek, és mert nem biztosították számára a megfelelő orvosi ellátást.
Oroszországban a Büntető-eljárási Törvényt a hadiállapotra vonatkozó rendelkezésekkel összehangoló közelmúltbeli módosítások lehetővé teszik egy személy bírósági végzés nélküli fogva tartását legfeljebb 30 napig.
REINTEGRÁCIÓ
Litvániában a Börtönszolgálat Igazgatójának új rendelkezése frissíti a Fogvatartotti Tanácsok azon szabályait, amelyeket azért alakítottak ki, hogy a rabok felvethessék a fogva tartás során tapasztalt problémákat. Az új szabályok többek között előírják, hogy az állami és helyi intézmények mellett civil szervezeteket is be kell vonni a rabok reintegrációjához kapcsolódó tevékenységekbe.
Szintén Litvániában a börtönügyi és pártfogó felügyelői szolgálatok új rendelkezése frissíti a rabok átmeneti részlegekbe történő elhelyezésének eljárását, és új kötelezettségeket határoz meg, amelyeket a raboknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy ebben a fogva tartási rendszerben maradhassanak.
AZ ÍTÉLET KIIGAZÍTÁSA
Lengyelországban az Igazságügyi Miniszter elutasította az Emberi Jogi Biztos arra irányuló javaslatát, hogy töröljék el a Büntető Törvénykönyvnek az életfogytig tartó szabadságvesztés feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélküli kiszabását lehetővé tevő közelmúltbeli módosításait.
Portugáliában egy amnesztiára vonatkozó törvény egy évvel lecsökkentette a 2023. június 19-e előtt elkövetett, legfeljebb 8 évig tartó szabadságvesztés büntetéseket azon személyek esetében, akik a bűncselekmény elkövetéskor 16-30 év közötti életkorúak voltak.
Az Egyesült Királyságban a Fellebbviteli Bíróság ítéletet hozott azon rab ügyében, akit több mint hat hónappal a büntetése lejártát követően visszahívtak a börtönbe. A bíróság a visszahívást követő fogva tartást nem tekintette önkényesnek, mivel a visszahívás késedelme nem törte meg a bíróság ítélete és a fogva tartás közötti okozati összefüggést.
STATISZTIKA
Moldovában a frissített statisztikák azt mutatják, hogy az ország népessége sokkal kisebb az előző években becsültnél, ami megváltoztatja a fogvatartottak arányát.
KÍNZÁS ÉS ROSSZ BÁNÁSMÓD
Moldovában a Promo-LEX által készített, az Európa Tanácshoz intézett közelmúltbeli beadvány számos hiányosságra mutat rá az ország jogi keretrendszerében a fogva tartás során elkövetett, kínzásnak és rossz bánásmódnak minősülő cselekmények jelentése és megbüntetése tekintetében.
MUNKA
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a börtönökben foglalkoztatott rabok javadalmazásának jelenlegi rendszerét, és elrendelte, hogy azt 2025-ig összhangba kell hozni a rabok társadalmi rehabilitációjának céljával.
Külön köszönetet mondunk tagjainknak és társult partnereinknek az összefoglaló közös megfogalmazásáért!
Az összefoglaló az Európai Unió és a Robert Carr Alapítvány finanszírozásával valósult meg. A benne kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió, az Európai Bizottság vagy a Robert Carr Alapítvány nézeteit. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság, sem a Robert Carr Alapítvány nem vonható miattuk felelősségre.
